Gabriel   García Márquez egészségi okokból visszavonult  a nyilvánosságtól
(nyirokrákja van).
Úgy tűnik, egyre súlyosabb. Búcsúlevelet küldött barátainak, ez az
Internet segítségével is   terjed. Ajánlom, hogy olvassátok el az utóbbi
idők legzseniálisabb
latin-amerikai elméjének  igazán megható írását.

  " Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu vagyok,
és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám.
Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit
kimondok.
értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért,
amit jelentenek.
Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött
perccel
hatvan   másodperc fényt veszítünk. Akkor járnék, amikor mások megállnak,
és akkor ébrednék, amikor mások alszanak.
Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék,
hanyatt   feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a
lelkemet is.
A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az
öregedés okozza a   szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya
okozza az öregedést!
Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg
repülni.
Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a
feledéssel jön.
Annyi mindent tanultam tőletek, emberek... Megtanultam, hogy mindenki a
hegytetőn
akar   élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában
rejlik.
Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi
öklével az apja ujját,
örökre   megragadja azt.
Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra,
amikor segítenie   kell neki felállni.
Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele sokra,
hiszen   amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek.
Mindig mondd azt, amit érzel   és tedd azt, amit gondolsz.
Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és
imádkoznék az Úrhoz, hogy   a lelked őre lehessek.
Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked,
"szeretlek", és   nem tenném hozzá ostobán, hogy "hiszen tudod".
Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük
a dolgokat, de   ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk, szeretném
elmondani neked, mennyire   szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.
Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma
látod utoljára   azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg
ma, mert ha sosem jön   el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor
nem jutott időd egy mosolyra, egy   ölelésre, egy csókra, és amikor
túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy   utolsó kérést.
Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a fülükbe, mennyire
szükséged   van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra,
hogy azt   mondd nekik, "sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek", "köszönöm" és
mindazokat a   szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.
Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt és
bölcsességet, hogy   kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és
szeretteidnek, mennyire fontosak neked.

Küldd el ezt annak, akinek akarod.
Ha nem teszed meg ma, a holnap ugyanolyan lesz, mint a tegnap.
és   ha nem teszed meg, az sem érdekes.
Ez az a pillanat."